Pénteken délelőtt sikeresen belerúgtam egy asztallábba. Ennek következtében a jobb lábkisujjam érett szilva színű állapotot vett fel. 

Először nem is gondoltam hogy ez gond lehet, máskor is volt már ilyen, de amikor felvettem a cipőmet, csillagokat láttam. Eleinte még az is fájt, hogy a cipőben van a lábam. Az ember nem is gondol arra, hogy egy kisujj ilyen szerepet tölt be a lépésben. Minden alkalommal mikor elrugaszkodom, a lábfejem elülső részével, akkor igen csak fáj. Most értettem meg, hogy Kinte Kunte a Gyökerek (http://www.port.hu/gyokerek_-_a_teljes_sorozat_(3_dvd)/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_product_id=16292&i_film_id=98391&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=30)című filmben amikor levágják a lábujjait, miért nem tud futni.

Szóval most sántikálok és minden lépés arra emlékeztet, mekkora balfácán vagyok hogy belerúgok egy asztallábba. Hát bántott az enegem? Nem? Akkor meg minek rugdosom...

Úgyhogy helyettesítő mozgást kell találnom. Vasárnap egy fát vágtunk  ki, ami nem csak a fűrészelést jelentte hanem a fa gyökerének a kiásást is. Na az nem volt egyszerű és sajnos ránk sötétedett, így még van hátra egy kicsi. A fa már inog, előbb vagy utóbb megadja magát. Nekem meg izomlázam van.

De ez csak egy napi mozgás volt, ezért minden reggel és este, gimnasztika és nyújtás. A lábkisujjamat meg kenegetem feketenadály krémmel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.